TI SZOKTÁTOK ETETNI A MADARAKAT? Mert mi bizony szoktuk!
Tudtátok, hogy TILOS a madaraknak MAGOKAT KITENNI abban az időszakban, AMIKOR FIÓKÁIK VANNAK?
Csak november-december táján kezdjük az etetést, amikor fagy, és március táján pedig mindenképpen hagyjuk abba, ugyanis ha a magokat elviszik a fiókáiknak, a kismadarak mind elpusztulnak tőle.
Nem kifejezetten azért etetjük a madarakat, mert nekik jó, nekik ugyanis ez nem szükséges a túléléshez, pusztán luxus, hanem azért, mert nagyon szeretjük nézni ezeket az apró repkedő költeményeket, ahogyan odalibbennek a párkányra, belakják a teraszt, és élő, ingyenes madártani bemutatót tartanak nekünk. Bármekkora csetepaté és káosz is van épp a lakásban, ha madarakat pillantanak meg a gyerekek, mindenki megmerevedik, csendben közelebb lopakodik az ablakhoz, és a családra béke és boldogság telepedik, egészen addig, amíg a 4 éves rá nem csap egy nagyot az ablakra, hogy ezzel újra visszalendítse a családot a megszokott kerékvágásba.
Izgalmas megfigyelni őket: ahogy a cinegék egyenként, cirkuszi akrobatamutatványokat bemutatva, vadászrepülő üzemmódban lopnak el egy-egy szemet, amíg a többiek a szomszédos fán tanyázva várják, hogy újra rájuk kerüljön a sor. Ahogy a tengelicek erőszakosan és önzőn tülekednek egymást lökdösve és egymást hangosan szidva, ahogy az apró fenyves cinege egyedül jön és hosszan időzik, óvatosan csipeget, a böhöm galambok, akik addig nem mennek el, amíg az utolsó szemig fel nem zabáltak mindent, ami mozdítható volt, és még emléket is hagynak maguk után.
Sértő a madarak számára az az eléggé elterjedt TÉVHIT, hogy ha nem folyamatosan etetjük őket, akkor elpusztulnak, mert nem találnak élelmet a megszokott helyen. Ugyanúgy, ahogy a természetben is, ha nincs már ennivaló, egyszerűen továbbállnak, máskülönben már rég kihaltak volna, ha nem hagynák ott a számukra nem ideális élőhelyeket.
MIVEL ETETHETJÜK a madarakat, ha jót akarunk nekik?
Száraz, natúr, nyers napraforgómaggal, és kacsa,-libazsírral, vagy az ezekből gyúrt gombóccal jót fogunk tenni az egészségüknek. Még a papagájeledel is színesítheti a svéd asztalt, friss almagerezdekkel, de biztosan a diónak is örülnek majd.
Jót teszünk velük, ha FRISS VIZET is odakészítünk, mert abból télen sokszor hiány van, arra valóban szükségük lehet, fürödni benne, közben megszabadulni az élősködőktől. Bár ha vizet nem is találnak, akkor is még ott van a jól bevált porfürdő, és ha végre eljön a nyár, perzsel a déli nap, akkor döglött madár módjára elterülnek a földön, széttárják a szárnyaikat, felmeresztik a tollaikat, és várják, hogy a nap meleg sugaraitól hősokkot kapjanak a sötét zugokat kedvelő élősködők a tollazatukban.
